nem hagyom magam

sötét a város
forró a lángos
helyett a szemét
a jeges szél
visszabeszél
egy hülye gyerekből
a nyugati sör
a Keletinél
ítéletidő
rendőrkutya
lépdel felém
valami rém
belémkötne
de én körözöm le
szerencsére vérszegény

én vagyok a gyorsabb
hiába lohol
nem kaphat el
verheti bottal
kékre az asszonyt
nekem akkor se kell
nyugodt lehetsz
hidd el baby
nem cseréllek le
a vörösök nője
hiába szőke
nem élek vele

jó fejembe' nincs golyó
minden rendbe' van
nem hagyom magam

révbe értem
puha a párna
szemedben régi a tűz
izzik a lámpa
a kutya se bánja
baby hogy nem vagy szűz
fejembe' nincs golyó
mindenhol jó
de legjobb veled az ágyon
várni hogy jöjjön az álom

minden szép

jó irányba halad minden
mitől legyen rossz kedvem
tele az üzlet senki se tüntet
nem tart be senki nekem
nézem az árut
szívom a levegőt
nem súg be a besúgó
folyik a folyó repül a repülő
minden szép minden jó

minden szép minden jó
nem súg be a besúgó
minden szép minden jó
bemondta a rádió

jó irányba lejt a lejtő
a felhők fölött kék az ég
dallamkürt szól
nyugati a mentő
miért lennék levert még
szabadság van fűben fában
ömlik a csapból a boldogság
nyugodt az este nem vág fejbe
hogy nincs a vaságyon szalmazsák

van mit ennem szemem se rebben
ha néha egy szögre ráharapok
fő hogy a sörbe
nem tesznek brómot
véletlenül se a doktorok
sok szép bogár sétál a kezemen
élvezem az életet fenékig
a kényszerzubbonyt valakik rajtam
naponta tisztára kefélik

majdnem Harlem

helyet bérel
rugós késsel
szíveket vés a padba
romantikázik
egy fehér néger
csorog szeméből
a nafta
dekkol a fa alatt
játszana madarat
elhúzna délre
repülne innen
ha valaki ingyen
felültetné egy gépre

sörömet issza
nem kérem vissza
sliccén semmi gomb
rá van írva
neki az élet
félig se rózsadomb
üvölt a techno
tudom ez a getto
nem éppen főnyeremény
le vagyok égve
lehetne végre
az alagút végén fény

közli velem hogy
majdnem
az egész ország egy
Harlem
tüzet kér néha
az elrettentő példa

Toronyiránt - (Aranyláz)

hátamon az ásó
olajra lépek
vár rám Alaszka
tavaszra talán
oda is érek
ha nem tesznek
taccsra
üres a kassza
a malacpersely
az éhségtől visít
indulok gyalog
aranyat ásni
megnézni végre
mi van kint

hátamon az ásó
nem visz el az áVó
haladok toronyiránt
legyek hálás
a gengszterváltás
faragott belőlem
partizánt
üres kézzel
nem jövök haza
díszítheted már
lazán a fát
megveszem neked
Schwarzeneggert
idehozom Amerikát

szemem a láztól fényes
de átúszom a Nagy Dunát
hogy vehess magadnak édes
egy igényes nercbundát

szemem a láztól fényes
de idehozom Amerikát
hogy vehess magadnak édes
ha éhes vagy gépsonkát

átúszom a Nagy Dunát
idehozom Amerikát

mi az irány?

kezemből kiesik a szerszám
valaki les rám a zebrán
egyszerre álom és valóság
bekeményít a hatóság

leszakadt fentről egy felhő
beterít sárral egy mentő
vigyorog egy rendőrlány
ő tudja mi az irány

mélyhűtve minden emlék
gázolok úgy mint nemrég
orrom után a sárban
nincsenek otthon nálam

vigyorog egy rendőrlány
ő tudja mi az irány

hiányzik valaki a táncból
eltűnik akár a kámfor
magamra hagyott végleg
megártott neki a bélyeg

csapzott hajjal az utcán
rámtör egy hullám durván
meglehet hogy ez már a vég
kiver a veríték

letegez egy nepper a sarkon
azt se mondja hogy pardon
olyan ez a város mintha
pörgetné valami hinta

menekülök üldöz a honvágy
a félelem bére egy hordágy
gázolok térdig a sárban
nincsenek otthon nálam

itt születtem de mégse
férek bele a képbe
egyre durvább a játék
lépdelek akár egy árnyék

reggeli csúcs

hallgatom a Reggeli Csúcsot
keresem a zárhoz a kulcsot
buli volt tegnap este
fejbe vágott a cefre
tele van a fekhely csikkel
arról beszél a szpíker
hogy mérgezett a Föld
sárgul minden ami zöld
öntöm magamba a kávét
van még hátra pár hét
vidám a jelen idő
indul a boltba a nő
övé a maradék apró
nyitva előtte az ajtó
tíz percet adok neki
hogy itt legyen a reggeli

tíz percet adok neki
hogy itt legyen a reggeli
buli volt tegnap este
fejbe vágott a cefre

olvad a téren az aszfalt
hangosan korog a gyomrom
várom a terített asztalt
rám férne pár szem bonbon

mondom

az ablakon benéz egy bolygó
fejem a fényétől forró
heverek nyomom az ágyat
véremet szívja egy állat
belőlem él és persze
átlátszó a teste
élete nem sokat ér
lesöpri rólam a szél
fehér egér az ember
ezt hallom minden reggel
erről beszél egy miszter
mit kezdjek ezzel a viccel
másnapos fejjel néha
komolyra fordul a tréfa
jöhetne végre a nő
nem vagyok emberevő
jöhetne végre a nő
nem vagyok emberevő
tíz percet adok neki
hogy itt legyen a reggeli

fagypont alatt

kopog a spiccvas lassan a jégen
szöget üt belém a gondolat
mit keresek én ezen a vidéken
miért hagyott itt a gyorsvonat
Floridában most is nyár van
miért másé a Paradicsom
kibírnám én is ha lenne nálam
egy halom lóvé azt jól tudom

akkora a hideg hogy szinte fáj
megfagy a nyálam röptében
kopog a spiccvas a - 20-ban
a remény a mélyben törékeny

kopog a spiccvas
vonatom elment
lefagy a kezem a képem ég
Fortuna röhög nem nekem pörög
a játékteremben a rulettkerék
nézem a holdat a semmibe olvad
ketyeg fejemben egy metronóm
maradtam dallam a hattyúdalban
híznak a ráncok a homlokomon

lobog a sálam valahol nyár van
Floridában napozik a nő
küldött egy képet ott védi a népet
a leégéstől a napernyő
övé a tenger enyém a méreg
megfagy a nyálam röptében
fagypont alatt hányom a havat
a remény a mélyben törékeny

nincs karácsony

selejt az áru
hiába agitál
a nyálas szájú sztár
nem kell tőle
kínai koton
moszkvai selyemsál
nem vagyok meleg
jegyezze meg
rossz helyen jár
magas nekem
a reklámár is
elhúzhatna már

nem kell tőle
semmilyen kölni
hiába szónokol
embert ölni
semmi kedvem
elmarad a disznótor
elküldöm az ügynököt
az ajtót bezárom
nem kap tőlem
szaloncukrot
nincs karácsony

nincs nincs karácsony
az ajtót bezárom

lökött az ürge
a kölnit a tűzre
nem tudom miért önti
tiszta a kezem
semmi kedvem
képen törölni
hiába röfög
nehéz röhögni
a disznó vicceken
selyemfiúkkal
nem kötök boltot
az nem üzlet nekem

nem vagyok ostoba

kerülök egyet az a nagy helyzet
hogy nem jó ha korán érek haza
az is megeshet hogy tetten érem
az ágyban az asszonyt ma éjszaka
fülest kaptam megsúgta halkan
a Zöld Elefántban egy jó haver
valakivel kever megint a cafka
érjem be ennyivel

nem vagyok ostoba
nem érek korán haza
ha begurulok tuti a sitt
még bedobok egy féldecit

nincs kedvem semmi pofára esni
eladom a stukkert valakinek
nem éri meg hülyének lenni
nem akarok rosszat senkinek
kerülök egyet biztos ami biztos
fejemben még túl sok a gőz
felcsípek valakit magamnak én is
nem leszek őszhajú erénycsősz

így nézünk ki

szakadt tapéta
lóg a falról
nem ilyen a Kánaán
elcsúszott a szánkó
egy banánhéjon
futhatok a pénzem után
cipőmbe szenet
csempészett
a gonosz télapó
kezembe szaladt
vérig sértett
a keleti konzervnyitó

nézem a sebet
szól a rádió
keresem a ragtapaszt
bal lábbal ébredt
a nyomorult élet
egy paraszt
hasba akaszt
nem nagy a baleset
még alszom egy keveset
várhat rám a gép
lelépek innen
ezen a szinten
nincsen példákép

közlöm veled a rossz hírt
a szabadság csak álom
így nézünk ki
így nézünk ki
így nézünk ki a rácson

kulcsra zárva
a bolondok háza
alig van valami fény
történik velünk
baby a bűntény
készül a rémregény
fújja egy angyal
póker arccal
halkan a takarodót
tollas a háta
de lapátra tett már
pár földönfutót

Hollywood

hosszú a lista
a terrorista
nehezen boldogul
túl sok a meló
golyó nyista
egy kés
a porba hull
nyomulna
ha lenne hova
bezárt már a bár
szobrozik a sarkon
nincs több patron
nincs több halál

csodára várva
köpködi a drága
a sárba a tökmagot
károg egy madár
messziről érzi
ő is a dögszagot
nincs több halál
levegőt kaszál
a gépfegyver csöve
pörög a pali
felhúzta valaki
én nem vághatom le

Oscar-díjas a nyál
Hollywood jól kaszál
nincs több halál

habzik a szája
a végét járja
hiteles a produkció
díjazom a filmet
húsbavágó
a moziban a látnivaló
úgy lóg a fickó
hogy kivetnivaló
nem lehet benne
könnyes a szemem
nem hiába vártam
a happyend-re

rossz nap

rossz nap
szakadt nő
kék fény
barna kő
a maradék
egy szakadék
a szeme kék
de nekem túl kevés
nincs szó így jó
a kígyó
gyorsan húzzon el
nem kell a dráma
a párna
üzenem másra vár

lövi a rigót
valami söpredék
rossz nap
bukott nemzedék
szívja a sűrű füstöt itt
robban közöttünk egy híd

rossz nap
a rossz nap
lassan
a sárga földre hull
nincs szó így jó
a kígyó
nekem túl lila
rám néz a dögvész
ragadós
lapos a homloka
mit akar kibe mar
a hülye csaj
jobb ha nem tudom

sok nyál
a rossz bál
tele már
a hamutál
új év új tőr
egy amatőr
az életemre tör
viccel a mixer
keveri
a vizet a whiskyvel
nem kell a koktél
a rossz nap
lassan végetér

bolond idő

rám tört a nyár
orrom hegyéről víz csöpög
dörög az ég
gépedre várok
kinézek néha az ablakon
valami ég
vadít a hőség
cipőmre rákötött a sár
szomorú a bál
jöhetnél végre kalandre fel
helyedre holnap más hever
jöhetnél végre
mutasd magad
horogra holnap más akad
jöhetnél órámat lesem
szerezz egy jó napot nekem

ki térített el miféle terrorista
mondd hol van a gond?
testőröd lennék
bolond idő jön kedvesem
közeleg a front
lerágott csonton
pogózik néhány furcsa légy
hajnali négy
jöhetnél végre kalandra fel
helyedre holnap más hever
jöhetnél órámat lesem
szerezz egy jó napot nekem

vadít a hőség
padlómon zöld üveg pörög
dörög az ég
sok volt a whisky
eshetne végre már a jég

valami ég

jöhetnél végre kalandra fel
helyedre holnap más hever
jöhetnél végre kalandra fel
felejtsünk minden rosszat el

road: Tapacs
dob: Blinker
bass: Galacs
gitár, ének: Vigi
trombita: Qka

szöveg: Pusztai Zoltán
zene: Aurora

A felvétel a Bikini Stúdióban '96 július 15-26-ig készült.
Hangmérnök: Vedres Joe
vocal: Pusztai, Qka, Auróra
borító ötlet: AURORA
grafikai és nyomdai előkészítés: Horváth M. Péter /Tapacs/

üdvözlet és köszönet a következőknek:
újvári Sanyi Tóth Gergely (Csoki) Guli Sohár Pászti Gábor Betty Duncos Zsófi Bak Zoli Csicskás (ici) Hangya Janika Kovács Győző Háhn Kati Norbi Golyó Lévai Tamás Perger Gyula Gyimó Erika Szalkai Kéroly Rudán Joe Gyöngyvér Polgár Péter ákos Konczos Kati Berki Jani /Recsk/ Tamási Zoli Zerge Varga Misi
külön köszönjük a Győr-Szentiváni önkormányzat támogatását
és köszönet neked hogy megvetted a kazettát