A tagok
jackass 001 2005.02.16. 18:55
Egy két infó a tagokról...
Robert Trujillo
„Tisztelem Jasont és sohasem fogom próbálni Jason helyét átvenni a bandában. Ő egy nagyszerű zenész és egy hihetetlen kulcsfigura volt a bandában. Most egy új Metallica van és ennek próbálok a része lenni.”
Született: 1964 október 23 Santa Monica (California) Magasság: 175 cm Súlya: 82 kg Családi állapota: nőtlen Autók: Fekete Subaru Metallica előtt: Suicidal Tendencies, Jerry Cantrell Ozzy Osbourne, Jerry Cantrell Infectious Grooves Hobbi: Szörf, snowboard, mamájához enni járni, lógni a csajokkal Kedvenc Zene: MoTown, James Brown John McLaughlin, Led Zeppelin Black Sabbath Kedvenc film: Bárányok hallgatnak, Ponyvaregény Kedvenc színe: Kék
Érzi a ritmust, és tökéletesen érti a zenét. Ráadásul most már ő a Metallica új bőgőse, és családtagja is egyben…, valaki, aki kétségkívül úgy passzol a legbecsületesebb és legvidámabb Dél-Kalifornia-i fickók közé, akár kesztyű a kézre. Habár néha pengetőt is használ, Trujillo mégis inkább arról lett híres, hogy az ujjaival játszik, s akinek kézügyessége, hangzása és személyisége nyitott ajtót basszistaként a ’Suicidal Tendencies’ és az ’Infectious Grooves’ felé, az 1989-es Ozzy Osbourne féle ’Suicidal’-al közös első fellépése óta. S a fent említett tulajdonságait változatos és esemény teli gyermekkor alapozta meg. Minthogy Venice Beach-en – ’Dog Town’ – nőtt fel, Trujillo A-tól Z-ig ismerte a palettát, a ’Led Zeppelin’-től a ’Motown’-on át. Szenvedélyes szörfösként sajátos ritmussal és rezgéssel fűszerezett egyéniség, akinek a társaságát számos helyi banda élvezhette, amíg 20 egynéhány évesen össze nem hozta egy gimnáziumi haverja Rocky George – a Suicidal gitárosa – Mike Muir-ral. Ők ketten pofátlanul jól kijöttek egymással, így gazdag és gyümölcsöző kapcsolatuk hozzásegítette Rob-ot, hogy a rock világ egyik legizgalmasabb bőgős tehetséggé nevelje ki magát. A kora ’90-es években Muir-ral közösen funk-rock stílusban kísérletezve létrehozták az ’Infectious Grooves’ nevű bandát, majd valamivel később a dekád közepe táján Trujillo beállt Ozzy Osbourne mellé. Mike Brodin-nal /dobos/ közösen a rock zene legvisszafogottabb és legmegbízhatóbb párosát alkották. Rob neve először a ’Metallicamp’ idején merült fel, amikor a ’Suicidal’ részt vett a ’94-es ’Summer Shed’ turnén, ahol mindenki felfigyelt a lelkes és egyedi előadásmódjára. Így amikor eljött az ideje, hogy a csapat bőgőst keressen, Rob magától értetődően került terítékre. Mindent egybe véve, Trujillo meghallgatása után a banda mégsem alkalmazta őt, bár még Bob Rock /producer/ is azt mondta, milyen teljes és kétségbevonhatatlan egységet alkot a csapat Rob-bal. Végül mégis úgy esett, hogy – 2003. 02. 24-én csütörtökön – amikor Robert Trujillo besétált a Metallica főhadiszállására, tapsvihar és ünneplés fogadta. Rájöttek ő a tökéletes, a hiányzó darab. Nyugodt és kiegyensúlyozott ember - a kellő tapasztalatok és bőgős ismeretek birtokában - és őszintén szólva, a legjobb fej fickók egyike. Mindezt el lehet mondani róla, aki negyedik főként immár teljes jogú tagja a Metallica családjának, s egyben izgalmas mérföldköve a Metallica történetének.
Larz Ulrich
„Három napja nem zuhanyoztam, ember! Csak most vettem észre. Biztos a siker okozza: minél sikeresebb vagy, annál kevésbé akarsz mosakodni”
Született: 1963 December 26 Gentofte (Dánia) Magassága: 174 cm Súlya: 60 kg Családi állapot: Elvált, 2 gyerek (Myles, Layne) Autók: Porsche, Chavy Blazer, Saab, Range Rover Ételek: Francia, tonhal, sushi, joghurt Ital: Száraz fehér bor, Evian, Tea Sport csapatok: San Fransisco Sharks San Fransisco 49ers Tampa Bay Buccaneers Metallica előtt: Nincs Volt munkahelyek : újságos, benzinkutas Hobby: futás, búvárkodás, síelés, filmek, divat, művészet, nem felvenni a telefont, nyomogatni a tévétávirányítót Kedvenc Zene: Oasis, AIC, Black Grape, My Wife Hősök: Guillermo Vilas(Argentin teniszező) Ritchie Blackmore, Ace Frehley Első koncert: Deep Purple, 1973 Koppenhága Kedvenc zenész: Bon Scott, Ritchie Blackmore, Izzy Stradlin Kedvenc város: San Francisco, L.A., Koppenhága, Seattle Kedvenc színész: Al Pacino, Robert DeNiro, Mickey Rourke, James Woods Kedvenc színésznõ: Selana Steele, Hapatlinia Lee, Tori Welles Kedvenc film: Godfather II, Dog Day Afternoon, Midnight Express, Scarface Kedvenc tévémûsor: CNN/MTV Kedvenc könyv: The Hangman's Tale Amit szeret az utazásban: híres helyeken inni Kedvenc dal: Child In Time, Helpless, Rock'n'Roll Singer, 14 Years Ami feldobja: õszinteség, spontaneitás, szarkazmus, Absolut Vodka Amit nem szeret az utazásban: zivatarban repülni Ami lehangolja: hazugság, cigaretta, Jack Daniels Kivel randizna legszívesebben? James Hetfield és Dave Mustaine Ha nem ezt csinálná, akkor mit? Ugyanezt Családi állapot: elvált (1991. jan.) Önmaga jellemzése: elõrelátó, szarkasztikus, brutálisan õszinte, ügyetlen, rendetlen, elkötelezett, nagyon szeszélyes
Ő a Metallica motorja. Amikor a dalszövegek, vagy az üzletkötés körül beindul a gépszíj, Lars a középpont. Mi több, az állandó aktivitás egyfajta védjegye Ulrich életének. Már kölyökkorában ott ficergett apja, Torben körül, aki egy kis Jazz Club-ot működtetett Koppenhágában (Dexter Gordon saxis Lars keresztapja), mielőtt a családi hagyománynak megfelelően ő is belépett volna a profi teniszezők világába, ahol Torben jelentős hírnévre tett szert. Úgy 10 éves lehetett, amikor élete első koncertjén Richie Blackmore és a Deep Purple gyönyörködtető zenéjétől még a pici fülei is kettéálltak. Új fejezet nyílt meg az életében, ami azóta is megújuló varázzsal babonázza meg, s a „Fireball” című album megkaparintása óta ez a "szerelem" az együttes iránt, a mai napig lángol. 13 évesen a nagyanyjától kapta első dobfelszerelését, s ekkor még a tenisz állt nála az első helyen, mint ütős eszköz. De a ’70-es évek végén, amikor a család Kaliforniába költözött, Newport Beachre; Lars addigi elvei dugába dőltek: a csajok, a rock és az a bizonyos furcsa cigaretta, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a teniszütőtől a dobverők felé forduljon. Annyira ráizgult a metálra, hogy még mielőtt 1981. júniusában ellógott volna Angliába, hogy az akkori imádottja a ’Diamond Head’ nevű bandát láthassa, kicsit zenélgetett egy fiatal fickóval, akit James Hetfieldnek hívtak. Angliában még azt is el tudta intézni, hogy egy darabig a tagokkal lakjon, hogy aztán visszatérjen Dél-Kaliforniába, Brian Slagel haverjaként, aki a Metal Blades Records tulaja volt. Slagel induló bandákat keresett abban az időben, hogy egy-egy számot felvéve tőlük, kiadjon egy bemutatkozó lemezt. Lars megszerezte az egyik helyet, de nem volt még együttese. Viszont emlékezett azokra a nem is rossz hangzású, energikus zenélgetésekre az ifjú Hetfielddel, hát fel is hívta őt és beszámolt neki a lehetőségről. James, pedig figyelmesen hallgatta végig. S így fogant meg a Metallica. S most úgy kb. 80 millió világszerte eladott albumon túl, a kezdetekhez képest kollektív és egyedi változásokon átesve, Ulrich lényege még így is lobog. Egyszerre elvhű, figyelmes és elkötelezett személyiség, az a fajta, aki nem szökik meg az iga elől, s akinek az arcbőre időnkét többszörösére képes vastagodni. Az elmúlt években, pedig igencsak hozzászokott ahhoz, hogy szó szerint kimondja azt, amire gondol, nagyívben téve a következményekre; mint ahogy azt a banda szószólójaként meg is tette a Napster ügy kapcsán. De Lars életében a zene iránti áhítat már megoszlik a felésége Skylar és két fiúk Myles és Lyne között csakúgy, mint növekvő érdeklődése a művészetek és a filmek iránt. Hogy elfoglalt-e? Naná! De nem is Lars lenne, ha nem lenne az. A bizonyíték erre a vaknak is világosan látszik…
Kirk Lee Hamett
„A jövő olyan sugárzó, hogy fel kell vennem egy napszemüveget”
Született: 1962 november 18 San Fransisco (California) Magassága: 172 cm Súlya: 61 kg Családi állapot : Nős, 2 kutyával (Darla, Hoku) meg néhány macskával Autók: Land Cruiser, mountain bike, Dodge Coronet '66, Mercedes-Benz Ételek: Sushi, Mexikói, Indiai Italok: Martinik, Sky Vodka, Tea Sport csapatok: Nincs ("Utálom a sportokat!") Metallica előtt: Exodus Hobby: Mountain bike, régi horrorfilmek, testékszerek, tetoválás, filozófia Kedvenc Zene: Jimi Handrix, UFO, Black Sabbath Deep Purple, Led Zeppelin, Kiss John Coltrane Goul Mule, Prez Prado, Chet Baker, AIC, David Bowie, U2, King Crimson, Robert Johnson Kedvenc város: San Francisco Kedvenc színész: Boris Karloff, Robert DeNiro, Bela Lugosi Kedvenc színésznõ: Devine Kedvenc film: Bride of Frankenstein, The Jerk, Raging Bull Kedvenc tévémûsor: Outer Limits, CNN Kedvenc könyv: The Shining, Shock Value Amit szeret az utazásban: hazaérni Kedvenc dal: White Christmas Ami feldobja: a barátnõm, koncertezés Amit nem szeret az utazásban: idõeltolódás Ami lehongolja: másnaposság Kivel randizna legszívesebben? Christine Jourgensen Ha nem ezt csinálná, akkor mit? Tévét néznék Önmaga jellemzése: kérdezd meg Jasont
Kirk Hammett jellegzetes vigyorával és kíváncsiságával egy igazi bennszülött Bay Area-beli csapattag. A keleti parton, El Sobrante-ban (a Les Claypool szülőhelye is), látta meg a napvilágot, s Rick bátyja széleskörű lemezkollekciójából merítve zenei érdeklődét, többek között Jimi Hendrix, a ’Led Zeppelin’ és a ’UFO’ alapozták meg szenvedélyét. Ez 15 éves korára odáig fajult, hogy maga is gitárt ragadott, de az első példány egy legkevésbé sem elbűvölő Montgomery Ward volt, melyhez egy cipős dobozba buherált kisebb hangszóró szolgált erősítőként. De miután beszerzett egy 1978-as Fender Stratocastert, Kirk elkezdte találomra összehozni az egyes tartozékokat, hogy a legjobb hangzást elérje; mielőtt végleg belezúgott volna egy 1974-es Gibson V szárnyúba. Az eltökélt (és nagyon sikeres) erőfeszítés, hogy felszerelését frissítse, még arra is rábírta Kirk-öt, hogy a Burger King-nél bevállaljon egy műszakot, csakhogy a pénz meglegyen az első Marshall erősítőhöz. Akkortájt alapították Paul Baloff-al vállvetve az ’Exodus’-t, s a keleti parti ’trash’ irányzat követőiként, a sorsuk kétszer is összehozta őket a Metallicával (’82 végén, és ’83 elején egy-egy közös fellépésre). 1983 áprilisában New York-ból a Metallica aztán telefonon kereste meg. Dave Mustain-től szabaduló félben, szerették volna, ha Kirk gépre teszi magát és beáll egy próbafelvételre. Kirk, pedig összekaparta a pénzt a repülőjegyre, és életében először elhagyta Kaliforniát, hogy a késő délutáni landolás után megtaláljon három félkómás fickót. Miután rájuk lelt, rögtön tudták, hogy jó lesz ez a felállás, annak ellenére, hogy formálisan soha senki nem hívta meg Kirk-öt, hogy tagként csatlakozzon. Megrögzött diákként, Hammett az első ’Kill ’em All’ turnéja alatt Joe Satriani-tól vett leckéket, felszállva arra a hajóra, ami aztán jazz, a blues, és a klasszikus irányzatok világa felé vitte. Mi több, mindig is a tanulás volt Kirk válasza a teljes kiégésre. 1993-ban, a maratoni hosszúságú ’Black’ album turné befejeztével pedig, azonnal beiratkozott a San Fransisco-i Városi Főiskolára, ahol a későbbi (’Load’ és ’ReLoad’ albumokon megismert) gitártudását megalapozó leckéket vett. Kirk továbbra is káprázatos szólókkal tűzdeli meg a Metallica zenéjét, nem beszélve azokról a félelmetesen jó riffekről, amiken a ’Load’ időszak óta James-sel osztozik. Boldog házasságban él Lani-val San Fransisco-ban, egy nagy rakás Hollywood-i klasszikus, két kutya (Darla és Hoku), valamint néhány macska társaságában… Ja, és csak a teljesség kedvéért, Kirk egy évben 361 napot a gitárjával tölt.
James Alan Hetfield
„Megyünk turnézni, és megmutatjuk az embereknek, hogy milyen erős is valójában a Metallica”
Született: 1963 augusztus 3 Los Angeles (California) Magassága: 188 cm Súlya: 82 kg Családi állapot: Házas, 3 gyerek (Cali, Castor és Marcella) Ételek: Mexikói, hús & krumpli, rostonsültek, osztriga Sport csapatok: San Jose Sharks, D.C. United Metallica előtt: Obsession, Leather Cham Volt munkahelyek: Plakátokat nyomtató cég Hobby: vadászat, snowboard, streethockey, szivarok, chopperek, fegyverek, szörf, famunkák Kedvenc Zene: Black Sabbath, Motorhead, Skynyrd Thin Lizzy, Tom Waits, Nick Cave Spagetti, Western Soundracks Hősök: bátyja David, Clint Eastvood Első koncert: Aerosmith & AC/DC, 1978 Long Beach California Kedvenc város: a következõ Kedvenc színész: Clint Eastwood Kedvenc színésznõ: Amber Lynn Kedvenc film: The Good, The Bad, and The Ugly Kedvenc tévémûsor: Andy Griffith/Police Squad Kedvenc könyv: szótár Amit szeret az utazásban: új helyeken rókázni Kedvenc dal: Honesty (Thin Lizzy) Amit nem szeret az utazásban: amikor nem tudod, hogy hová érkezel Ami lehangolja: spandex, olyan nõk, akiknek péniszük van Kivel randizna legszívesebben?: Nõkkel Ha nem ezt csinálná, akkor mit?: Ennek a kérdõívnek a kitöltése helyett? Buliznék. Családi állapot: 5 feleség (egyszerre!) Önmaga jellemzése: makacs, laza, csendes, hangos, állhatatos, nyugtalan, s nemtudok hejesen irni
A Metallicáról beszélve, legtöbb ember James Hetfieldet tartja meghatározónak. James sosem süketel a levegőbe, és sohasem húzza ki magát a kötelességei alól. Példa erre: Summer Sanitarium turné 2000-ben, amikor James meghúzta a hátát, de végigcsinált egy bő háromhetes intenzív gyógytornás kezelést, alig négy nap alatt. Legalább is, a gyógytornásza szerint. Vagy, amikor 2001-ben a dolgok menete eldurvult, és segítségre szorult, Ő magába fordult, kibogozta a dolgait és erősebben jött ki belőle, mint amilyen azelőtt volt. Pontosan ez a vadság, ez a makacs elkötelezettség, önfeláldozás és spiritusz emelte Jamest inspiráló középponttá a rajongók milliói szemében az évek során. A sors iróniája azonban, hogy a Metallica szószólója (mi több, rock generációjának legmeghatározóbb hangja) igazából sohasem volt egy front típus, mert egész egyszerűen a háta közepére sem kívánta ezt a szerepet. A Metallica túl van már egynéhány variáción, ami a felállást illeti. Némelyik lehetőség még egy plusz gitáros beállítását is megfontolta, és ezek között volt az a felállás is, amikor Dave Mustaine játszotta a szólókat, és John Busht kérték fel, az ’Armored Saint’ nevű bandából, hogy legyen az énekesük. De végül a józanész győzött, és James rászánta magát, hogy kemény küzdelmek árán frontemberré faragja magát. Na, és az eredmény, khmm, az már történelem… Ahhoz, hogy megértsük Hetfield megingathatatlan elkötelezettségét és hitét, vissza kell mennünk a gyerekkorába, mely gyakran keserves volt ugyan, mégis olyan alapot fektetett le benne, mely a mai napig meghatározza James hozzáállását. Egy operett énekesnő és egy kamionsofőr fiaként, 1963. augusztus 3-án Los Angelesben látta meg a napvilágot, és családja keresztény szellemű légköre meghatározó volt a fiatal Hetfield életében, sok Metallica dalszöveg számára nyújtva témát. Kilenc évesen kezdett zongorázni, még azelőtt, hogy megörökölte volna David bátyja dobfelszerelését, hogy végül a gitárnál kössön ki, még kisiskolás fejjel. A ’Balck Sabbath’, a ’Led Zeppelin’ és a ’Thin Lizzy’ iránti rajongása vezette Jamest arra az elhatározásra, hogy rock sztárrá váljon, és maga is bandát alapítson. Az ’Obsession’ volt a sorban az első. A Veloz fivérek (basszusz, dob), Jim Arnold (gitár), és jómaga alkotta formáció sok időt töltött Velozék garázsában, Ron McGovney és Dave Marrs társaságában zenélgetve. Később McGovney Marrs és Hetfield oldalára állt, amikor a Veloz fivérek féle felállás bevégeztetett. Miután a kaliforniai Brea-ba költöztek, James a Brea Olinda Gimnáziumba került, ahol megismerte Jim Mulligan dobost. Az ebédidőben gyakoroltak, elijesztve maguk mellől a gitárosokat kemény, és hangos zenéjükkel, míg végül kiszúrtak egy fickót, Hugh Tannert, aki egy ’V’ szárnyú gitárt cipelt nap, mint nap magával. Megszületett a ’Phantom Lord’, amiben Hugh gitározott, Mulligan nyomta a dobrészt, James pedig énekelt és gitározott. A csapat elfogyasztott néhány basszusgitárost az érettségiig, amikor James visszaköltözött Downey-ba. Amikor visszatért, James beköltözött abba a házba, amit Ron McGovney szülei béreltek, s amit pusztulásra ítéltek, vasúti bővítésekre hivatkozva. Tökéletes helyszín volt ez a két fickó számára, hogy kitombolják magukat, és közben zenéljenek. James rávette Ront, hogy álljon be bőgősnek, s ezzel a ’Phantom Lord’ a harmadik csapat Hetfield irányításával feloszlott. Világra jött viszont a ’Leather Charm’. A ’Phantom Lord’-hoz képest csak annyiban volt más, hogy itt James csak énekelt, és Ron nyomta basszus gitár részeket. Hugh Tanner és Jim Mulligan, pedig változatlanul megmaradtak az eredeti helyükön. Zenéjükben a kemény rockot ötvözték néhány saját, és többek között ’Iron Maiden’ számokkal (Remember Tomorrow). A csapat fellépett néhány bulin és felvett egy demót is, de aztán lassan oszlásnak indult. Először Tanner hagyta ott a bandát (Troy James vette át a helyét), aztán Mulligan is lelépett egy sokkal feltörekvőbb csapathoz. Így aztán dobos nélkül, a többiek kénytelenek voltak feladni. S habár Mulligan távozása kényszerítette Jamest arra, hogy új dobos után nézzen, bizton állíthatjuk, hogy Hugh Tanner volt a felelős azért a katartikus élményért, ami megfordította James Hetfield szekerét, gyermekkori álmai megvalósítása felé hajtva azt. Hogyan? Nagyon egyszerűen… Tanner volt az, aki bemutatta Jamest Lars Ulrichnak. A többi, ahogy azt már olvashattátok máshol is, egy hosszú, színes (helyenként furcsa), de még mindig kialakulófélben lévő történet… A bandában James felelős a dalszövegekért, és besegít a legtöbb Metallica cucc létrehozásába. Ráérős idejében szívesen vadászik, snowboradozik, vízisíel, vagy jetskizik, de van, hogy csak a szomszédok idegeit cincálja a puskáival és ’The Saga’ nevű chopperja túráztatásával. Végigszurkolja az Oakland Riders meccseit, és hot-rod showkra jár. Régi gitárokat gyűjt (főként az 1963-as évből), és szeret régi autókon bütykölni. Kedvencei között található egy ’55-ös Chevy BelAir (felújításában és javításában az Ő keze is benne volt) és a ’The Beast’; egy félelmetes négy kerék meghajtású, mindenevő Blazer, amit arra terveztek, hogy a földrengéstől az atomcsapásig bármit túléljen. De James leginkább akkor a legboldogabb, ha Franceskával és három gyermekükkel Calival, Castorral és Marcellával töltheti az idejét.
|